Polcz Alaine halálára

Polcz Alaine Párka. Krisztofer*. Halálosztó.

Miért lett révész a holtak folyóján?

Azért, mert az anyja cseléd volt az apja házában. Ő meg a cseléd gyereke az apja valódi családja és gyerekei mellett. Mert Alaine-nek keresztelték, de Ibolyának hívták. Mert apja hozzáadta egy rideg, nemibeteg és mást szerető férfihoz, akibe Ibolya-Alaine szerelmes volt, de akinek ő nem kellett. A szenvedésteli betegség miatt, amivel megfertőzték. Mert írófeleség lett, egy cseléd szorgalmával és alázatával, megtűrten. És mert író lett.
Utolsó könyvében meggyónt. Bitónak meggyónta mindazt, amit tett.

Az elhunytak után még egy darabig vételezték a morfint. Megvitatták a végső stádiumú beteg, a család, a hozzátartozók állapotát. És amikor úgy látták, hogy alkalmas a pillanat, Alaine bólintott és elaltatták a kis beteget.

Ezért akarta tudni, hogy Bitó megtenné-e? Bitó vállalná-e érte ezt a felelősséget, amit ő annyiszor vállalt a haldoklók mellett?
Kétségtelenül, vállalta. Mindig látta a másik partot. De talán a végén mégis elbizonytalanodott abban, hogy jó úton jár-e. Ezért akarta tudni, hogy Bitó megtenné-e?

Bitó csak a titok szelét érezte, mikor Alaine elmondta neki az igazat. Éveken át sok élet szivárgott el a keze között megnyugvással: kísérte a haldoklót, az anyját, a családját, a testvéreit, a halálra rémült környezetet. Legjobb érzése szerint látta el hivatalát: az eloldó angyalét.

Mészöly Miklós halálát azonban senkinek sem kívánom. Pedig nagyjából ennyire vagyunk képesek magunk is, ha el kell engednünk, aki a miénk. Vagy ha mennünk kell. Persze, mindenki felelős a saját haláláért, az életével. A hóhért akasztják.

Ezért akarta tudni, hogy Bitó megtenné-e?
Bitó nem tenné meg.
Alaine azt mondta el mindenkinek, hogy ő viszont igen.
Merte tudni és tenni egyszerre.
Merte elmondani.

Alaine sokadszor is megkérdezte Bitót.
Vállalná-e ezt a spirituális feladatot, az ő átsegítését, aminek már se tétje, se büntetése nem lehet, mert megvan a felmentvénye. Alaine végső stádiumban élő rákos, Bitó orvos. Szakemberek és thanatológusok. Barátok. Ez nem terhelheti meg Bitó lelkiismeretét. Megadná-e?
Bitó nem adott felmentvényt. Alaine elment.

Eloldotta csónakját, elvágta fonalát, magához vette a halált.

Ki a Gazda? Hol a Bíró?

Alaine angyal volt, ember lett. Nyolcvanöt évig született.

Gordon Agáta

_____________

* Bitó László szava a haldoklók kísérőjére.

Miről beszél Anonyma?

Anonyma-decentrifuga

Ideológiai hullák letakarítói vagyunk, döglött kasztkulturák bontói és újrahasznosítói! Erről beszél Anonyma. Minden regény egy tanfolyam: üzenet, amelyet más rendszerek küldenek közös többszörösünk működéséről.

A háború férfiválasz a monogámiára és monoteizmusra, a rettegve tisztelt férfiszabályok eltörlése és a gátlástalan életellenesség kötelezővé tétele.

Közös többszörösünk tudattalan férfiképe veszélyes, állatias, gusztustalan, durva és agresszív, nőgyűlölő. Személyes tudattalanunk ezt a sémát húzza elég sok férfira, akit ismerünk, de nem tudatosan, hanem csak jól gyaníthatóan. Ez a félelem-szülte fantom férfikép (az akciófilmeké, a horroré, a pornóé, a háborúé és a bulváré) a nőket megbénítja.

Közös többszörösünk ffi lényének viharos, megszenvedett kamaszodása (vagy kapuzárási pánikja?) ez az elfajult, ön- és közveszélyes, agresszív, felelőtlen szexualitású történelmi korszak, a két kanbuli százada, az izmusok, a modern és a posztmodern kora. Erről beszél Anonyma! Megerőszakolt nemzedékek százada.

A két világháborúban megbukott a férficivilizáció! Észre sem mertük venni 60 évig… még mindig nem takarítottuk el a romokat. Erről beszél Anonyma.

A nők nem voltak abban a helyzetben, hogy ők is elveszíthessék ártatlanságukat és hitelességüket. Nem koholhattak annyi ideológiát és nem követhettek el annyi jól szervezett bűncselekmény sorozatot saját magunk ellen, mint a férfiak. Ettől viszont jogos igényük van a kontrollra és a vétójogra. Nos, ez a feminizmus. És el se takarítottuk a hulladékot. Nyakig gázolunk benne.

Ez a civilizáció: paranoid-agresszív védekező-megelőző függelemkultusz! Gyarmatosította és kihasználta a Nőt és a Gyermeket. Ijesztette a nőket és a gyerekeket, akik megszenvedték a férfihormonokat, az elszabadult garázdálkodást. Erről beszél Anonyma!

Infláció = megszokás, beszürkülés, depresszió. Ilyen az ideológiák inflációja is, például az osztályharcé. Jusson csak eszünkbe, milyen eszelősen erős világmagyarázat volt. Igájába hajtotta a kábult óriást, Oroszországot, sőt, kétpólusúvá tette a világot − számomra túl hosszú időre. Világ farkasvakjai egyesüljetek! Néhány évtizede nem kap inspirációt, az általa terjesztett szemlélet és téma – az osztályharcé és az újraelosztásé – a kollektív tudás süllyedő része lett, mindenki tudja, mi az a komcsi, akkor is, ha nem ismeri Marxot. Ma döglött!

A férfiaknak meg kell érteniük, hogy kudarcot vallottak, és megrendült bennük a nők, az emberiség felének a bizalma. A férfiaknak meg kell érteniük, hogy félelmet okoznak! A nőknek pedig azt, hogy félnek.

És amikor már nem tudattalanul retteg egymástól a két nem, akkor eltűnődhetünk azon, melyik félelem hasznos és kreatív, melyik félelem kényszeres és bénító. Új feladat előtt az emberiség! „az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom…”

A megbukott férficivilizáció elleni per volt Nürnbergben. A férficivilizáció nem civil. Nagyon is militáris. Megőrült, beparázott, pszichésen lefagyott, érzelmileg tohonya, túlbiztosított. Érzéketlen. A férficivilizáció fő szervezőelve, inspirátora a pénz, Jézussal egyidős. Mára szintén veszélyesen irracionálissá módosult. Manifesztációi is egyre elvontabbak. Lassan elfogy a szerepe, nem lesznek kreatív hibái, hátramarad, mint az ükanyák, akit legtöbbünk már névről sem ismer. Más mérték lesz: például a média. A címlista-birtokosságok. A függőségek és a fogyasztás által programozott emberi piac – azaz a lelkek, alattvalók ÚJRAFELOSZTÁSA…

A múlt századtól napjainkig nagyjából ugyanolyan az irodalom, nálunk például sok esetben genetikusan is. Jelentőségét jórészt elveszítette, közös többszörösünk gondolkodását már kevéssé befolyásolja. Néhány száz ember családi lobbija, szűkös megélhetése. Magjára kopott mint a hold vagy az ősi bunkermaradvány Stonhenge, melyekről már nem tudjuk, mire is lettek volna jók.

Erről beszél Anonyma.

Gordon Agáta

A bibliai családmodell - Vizet prédikál, miközben mérgez

BICSA - A bibliai családmodell. követhető-e? Követendő-e?
"Nem volt senkije, túl fiatal is volt, mégis megesett. Férjhez adták és hűségesen szolgált de boldogtalanul, mert örökké zsarolta valami gyanú, egyszerre kinn és benn. Csak a fiában gyönyörködött, akit viszont megmérgezett anyja méltatlan helyzete. És amit mások takart viselkedéséből magára értett.
Nos, Jézus nyilván egészen másképp akart élni és másféle családot akart. Miközben pontosan megismétli..."

Ez egy passzív ismeret, amely mindannyiunkban ott munkál, noha az ellenkezőjéről vagyunk meggyőződve.
Nukleáris család: magára maradt anya, elszivárgó atya, elárult gyermek. Ahogyan nagy költőnk, Tandari Éva írja:
A ”család ” egyébként is már régen csak megfogalmazásban létezett. Mert csak a gyerekek voltak a ”család”, a kutya volt a ”család”, és én voltam a ”család ” ...
-- Bár a férjemnek is volt ”családja”, de az ő ”családja” a haverok, a presszó, és a szolgálati motor voltak. No és a részegen eszébe-ötlő katonasági emlékek ...
Hát így éldegéltünk ; ki-ki a maga ”családjával ”.
Nos, ez a BICSA, a Bibliai Családmodell.

A családról való LEGJOBB tudásom szerint megkísérelem megidézni.
Tudom, hogy keveset tudunk Jézus serdüléséről. Alighanem fura társaságba keveredett. A szüleitől eltávolodott. Azaz inkább úgy érezte, hogy azok elárulták őt. Szőrt növesztett és elcsavargott. Valószínűleg máshol sem érezte sokkal jobban magát
És ez a leányanyaság. Attól félek, ez iszonyúan durva. Látok ugyan a falvédőkön egy hímzett ácsot. Aki aztán el is tűnik valahogy a képből. A családból is elszivárog. De ez a leányanyaság akkor is... Mária pedig szűz volt, metaforikusan azért, mert a jóságba vetett hitét nem tudta áttörni a világ gonoszsága.

Nem volt senkije, túl fiatal is volt, mégis megesett. Férjhez adták és hűségesen szolgált de boldogtalanul, mert örökké zsarolta valami gyanú, egyszerre kinn és benn. Csak a fiában gyönyörködött, akit viszont megmérgezett anyja méltatlan helyzete. És amit mások takart viselkedéséből magára értett.
Nos, Jézus nyilván egészen másképp akart élni és másféle családot akart. Miközben pontosan megismétli...
De ki tehet róla, hogy Magdolna úgy hajózhat el, hogy a szíve alatt hord egy világ kegyelmére szoruló, apátlan, azaz törvénytelen magzatot...

Ez Jézus skízise, és persze követőié, a hitre telepedett primitív gazdasági terjesztőegységé amely kiadta a parancsot: Holtomiglan-holtodiglan! A Család Szent! Az ellene elkövetett bűnök bocsánatosak. Ez a családtípust a bibliai tanításokból ismerjük ilyen jól.
A nukleáris családmodell őskövület a humán érzelmi dinamikában, ősibb, mint gondolnánk: talán már az atya és a szentlélek is jól ismerte. Ha a BICSA nem volna elég meggyőző, akkor gondoljunk a kalandos Odüsszeuszra.

G.A. Földönkívüli
Első hittanórája után

Meghívó a Trauma-centrifugára
Judith Herman: Trauma és gyógyulás

Mária Országa

Mária országa? A transzeurópai sztráda mellett néhány kifőzde-retró, ahol megalomán stricik üzletelnek. Csuta csárda. Csini bár. A retro-kígyó önfarkába harap. [...] A szélsőséges kisebbségek, buzik és fasiszták tettlegességig fajuló vitája végre mobilizálhatja álmos közéletünket. Állásfoglalásra kényszeríti a vihar közepében moccanatlanul szorongó arany középszert...


Sajog Magyarország anyácska honleányi kebele: agresszív kamasz fiai feszítik szívének húrjait, anyácska menti előlük húgait, kisebb gyermekeit.
Látens férj, drukker stílusú privatizáció-virtuóz, a közös háztartás haszonélvezője. Anyácska vérét szívja, anyácska testét használja, anyácska lelkén tipor.

Mária országa? A transzeurópai sztráda mellett néhány kifőzde-retró, ahol megalomán stricik üzletelnek. Csuta csárda. Csini bár. A retro-kígyó önfarkába harap.

A szélsőséges kisebbségek, buzik és fasiszták tettlegességig fajuló vitája végre mobilizálhatja álmos közéletünket. Állásfoglalásra kényszeríti a vihar közepében moccanatlanul szorongó arany középszert, a politikát és az embereket az alábbi lényeges kérdésekben:
- Bekerített nomád ősapáink paranoid-agresszív viselkedésmintáit használjuk vagy engedjünk felszabadulni az együttműködő és támogató anyai ősmintákat?
- Ellenségeket keresünk vagy barátokat?
- Kisebbségi komplexusainkat nyalogatjuk vagy sokszínű összetartozást kovácsolunk?
- Sziget vagyunk vagy Szabadság?
- Múlt vagyunk vagy Jövő?
- Férfi vagy Nő?

Folyamat van: „küzdj, és” van.
Küzdés a Fény irányába: Magunkkal és Madáchcsal.

Gordon Agáta
Retromária